// A színfalak mögött. Egy fotó, és a történet ami mögötte van!

Nem hiszem, hogy van olyan hétköznapi Nő, aki egyszer ne játszott volna már el, legalább gondolatban, a domináns vagy az alávetett szerep kipróbálásával. A környezetemben jópár olyan Nőt ismerek, akiben "A szürke 50 árnyalata" című könyv elolvasása indította el az erre irányuló vágyakat, kíváncsiságot. Ám amikor a saját bőrömön megtapasztaltam mindezt a valóságban, ráébredtem, hogy a könyv pusztán egy leány regény, ami csak a felszínt kapargatja! De ne is menjünk ennyire elő

Ébredezem, egy pillanatig nem is tudom, hol vagyok. Meleg van, nagyon meleg... A forgalom zaja beszűrődik az ablakon. Nem túl hangosan, épp csak annyira, hogy érzékeljem, velem ébred Varsó is. A belváros napközben mindig zsúfolt és Ella ablaka egy főútra néz, közvetlenül a Laziczky park mellett. Ma viszont szombat van, lassabb minden. Ella még alszik mellettem. Olyan törékeny és gyönyörű. Megsimogatnám... Mégis, inkább hagyom aludni. Jó itt feküdni, jó húzni a pillanato

Végre itt a busz. Megint késett, pedig csak a szomszéd városból jön, mégis szinte mindig késik. Egy ilyen kellemes tavaszi estén nem is esik olyan nehezemre a várakozás. A tavasz a kedvenc évszakom, valahogy jobb mély levegőt venni ilyenkor, nagyokat sóhajtani. Sokat sóhajtozom mostanában, a lelkemen ülő súlytól igyekszem megszabadulni. Bár tudom, hogy a sóhajok csupán csak másodpercekre enyhítik a mellkasom ülő nyomást. Régóta halogatok egy döntést, próbálok a tényről, hogy

Közel 10 éve ismerem a férjem, és gyakorlatilag órára pontosan ennyi ideje alkotunk egy párt. Igazi szerelem első látásra volt. Nem tudom, hogy mások számára mit jelent ez a klisé, de mondhatjuk azt, hogy számomra ő a "Nagy Ő". Minden megvan benne, amit egy párkapcsolatban szeretek és keresek. Így szinte magától értetődő volt, hogy egyetem után összeköltöztünk, majd összeházasodtunk, most pedig már van egy csodálatos gyermekünk is. Az ő születése, a hatalmas boldogság mellet

Meddig bírod? 1979. júliusában mentem férjhez, a házasságunkból pedig lett három fiam, akik már felnőttek. A házasságom egészen addig jó volt, amíg a harmadik gyermekem meg nem született 1994. szeptember 29 -én. Sőt, még utána négy évig. Aztán talán a férjem tartós munkanélkülisége okozhatta, hogy én vettem át az anya és apa szerepét is egyben, mert ő már nem igazán foglalkozott sem velem, sem a gyerekekkel. Ami a legfájóbb, hogy onnantól kezdve teljesen megváltozott. Folyto

Azt hiszem nem vagyok egyedül az Élet nagy problémájával, hogy Anyukaként hogyan éljük meg a nőiességünket? Minden Anya számára természetesen a CSALÁD az első és alárendeljük magunkat a gyerekeink és a férjünk minden óhajának-sóhajának. Holott -félreértés ne essék- ezt örömmel tesszük, hiszen minden Anyában ott vannak az anyai ösztönök, de sokszor megfordul a fejünkben, hogy hol jövünk mi a képbe? Ránk ki gondol, hogy Anya vajon mit érez, milyen nehéz lehet neki ezt átélni, e

Az én kálvárián 2016 december 11 -én kezdődött ami az életemben egy tragédia. Meghalt a férjem, és ez megváltoztatott mindent. Olyan érzés ez mint amikor kihúzzák az ember lába alól a talajt. Leírhatatlan fájdalmat éreztem, amit nem lehet szavakba foglalni. Egyedül maradtam a 12 éves gyermekemmel Márkkal aki a világot jelentette, és jelenti ma is számomra. Családom, barátaim és a munkahelyemen a kollégáim mindenki egy emberként állt mellettem, amiért örökké hálás leszek a so

Hideg tél volt. Ember is alig volt az utcán. Igazából semmi kedvem sem volt kilépni a meleg lakásból és elindulni az előre megbeszélt találkozóra. Nincsenek valahogy jó megérzéseim. Próbáltam gyártani a kifogásokat, hogy hogyan mondjam le a megbeszélést. Hirtelen számtalan alibi gondolat futott végig a fejemben. Aztán csak erőt vettem magamon, én azt nem tehetem meg, hogy lemondom. Ő megbízott bennem, kiválasztott engem és hiába nem érzem kompatibilisnek magunkat egymással, e

Az én kálváriám 2016 december 11 -én kezdődött, ami az életemben egy nagy tragédia. Meghalt a férjem, és ez megváltoztatta az egész életem. Olyan érzés ez mint amikor kihúzzák az ember lába alól a talajt. Leírhatatlan fájdalmat éreztem, amit nem lehet szavakba foglalni. Egyedül maradtam a 12 éves gyermekemmel Márkkal, aki a világot jelentette, és jelenti ma is a számomra. Családom, barátaim, és a munkahelyemen a kollégáim mindenki egy emberként állt mellettem, amiért örök

My olympus link: https://my.olympus-consumer.com/gallery/m/eu/155576?GalleryPostSort=PostDate&idx=47&aid=275922 A történetem 2017 őszén New York -ban kezdődött, a legnagyobb fotóexpón az Adorama -n. Most már 3. éve volt szerencsém kilátogatni erre a rangos eseményre és a világ legjobbjainak előadásain részt venni. Azt, hogy mind ezt, hogyan sikerült, itt tudjátok elolvasni. A tavalyi év nagyon aMilc gépek körül forgott ezen az expón, ami mai napig megosztja a profi fotós szak