// A színfalak mögött. Egy fotó, és a történet ami mögötte van!

Életemnek abba a szakaszába értem és vagyok, amikor fel tudom ismerni, kik azok, akik képtelenek elfogadni embertársaikat, szeretet adni, stresszt okoznak, rossz energiát hoznak, rombolnak és képtelenek építeni. Tudatosan élni azt jelenti, hogy szeretem, elfogadom magamat, felismerem kik, azok, akik ezt képesek megtanulni. Azoknak átadom, együtt emelkedünk és számomra ez a siker, így érzem magamat elégedettnek és eredményesnek. Mesterelme csoportom van, magamban így hívom ő

A hangsúly az első szón van, a másik kettő remélhetőleg csak egy múló állapot, ami évek óta tart. Most szeretném újra hinni, hogy az első tavaszi fuvallat elfújja a második kettőt az életemből. Számtalan kérdés van még mindig bennem, amit hatszázszor végig rágva egyszer így, egyszer úgy gondolok attól függően, hogy az érzelmi hullámvasúton, ami ezzel az állapottal jár, hol tartok épp. Miért kell nekem már megint, még mindig itt ülnöm? – legyen az orvosi rendelő, vérvéte

A Panna nem az igazi nevem, de akit képvisel, az hozzám tartozik. A részem, akivel együtt egésszé váltam. De kezdjük a legelején, mert talán így jobban megismerhettek engem. Édesanyám egész életében teljes szívéből szeretett engem, ahogy ő mondta, már jóval azelőtt, hogy megfogantam volna. Vágyott rám, hogy az övé legyek. A férfi, aki a "sejtdonor" volt ehhez és apának semmilyen szempontból nem nevezhető, az első nagy szerelme volt. Anya boldog volt, amikor érezte, hogy megf

„Kati szép fiatal nővé érett. Kislányos típusa sokak szívét megdobogtatta. Ennek ellenére a legtöbbször egyedül érezte magát. Olyankor semmire sem vágyott jobban, mint egy kedves szóra és egy meleg ölelésre és bár a meleg ölelésre sok-sok jelentkező akadt, az őszinte, kedves szóra annál kevesebb. Úgy érezte, hogy ebben a különös világban a lélek kívánságai egyre kevésbé fontosak és a testi vágyak kielégítése győzedelmeskedik mindenek felett. És mintha az egész iskolát át

Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mikor változtam meg úgy igazán, egyik napról a másikra, akkor két napot mondanék, ami hatalmas változást hozott az életembe. Egy nő számára azt hiszem, a gyermekei születésénél nincs fontosabb - én is megéltem ezt, négyszer is. Csodálatos érzés volt a karjaimban tartani őket, és biztos vagyok benne, hogy ők is sokat változtattak rajtam, de az igazi változásokat nem az ő születésük hozta meg számomra. Az egyik akkor következett be, mikor hoss

Kislány koromban már saját családról álmodtam, nem állatorvos vagy balerina szerettem volna lenni, hanem FELNŐTT csupa nagybetűvel. Vágytam az otthon melegére és biztonságára. Meglehet azért, mert a szüleim között nem volt felhőtlen a kapcsolat. Édesanyám fiatal nőként házasodott, húsz évesen egy napig tartó vajúdás után sikeresen világra hozott. A mai napig érzem azt a küzdést az életemben. Egyet viszont biztosra tudok, szerelemgyerek vagyok és megdolgozom a boldogságomért

Annyi minden változik az életünkben, összeszedni talán egy egész könyv sem lenne elég. Hosszas mérlegelés után úgy döntöttem, nem korlátozódom egy történetre, inkább megosztanék párat azokból, amik meghatározóak voltak a számomra nőként. Vannak az alapváltozások, mikor például egyik napról a másikra megnő a cicink… Viccesnek tűnhet, vagy túl banálisnak hangozhat, de bizony nemcsak attól van zavarban egy nő, ha túl kicsik a bájai, hanem gondot okoz az is, ha az átlaghoz képe

2017 szeptemberében jártunk, amikor már ötödik napja késett a menstruációm. Szinte biztos voltam benne, hogy várandós lettem, de nem mertem megcsinálni a tesztet, féltem az eredménytől. Aztán a barátnőm megnyugtatott, hogy az elmondottak alapján kicsi az esélye, hogy teherbe estem, hiszen a ciklusom közepén nem is voltam senkivel, csak a ciklusom elején, az első hétben - igaz, akkor védekezés nélkül. De hát mekkora esélye van annak, hogy akkor essen teherbe az ember lánya? El

Volt már veled olyan, hogy nem találtad önmagad? Amikor magadra néztél, és nem tudtad, hogy kit látsz a tükörben? Sokszor felteszünk kérdéseket, keressük a válaszokat. Én mostanában tettem fel magadnak egy nagyon fontos kérdést: „Ki vagyok én?”. Két éve autoimmun betegség miatt eltávolították a lépemet, és azóta egyszerűen nem találtam magamra, mintha valami megtört volna bennem. 2017 márciusában önkéntesként tolmácsoltam siketeknek egy konferencián, és a konferencia óta úgy

A nők világa méltán nevezhető az univerzum egyik legtitokzatosabb káoszának, legalábbis férfi szemmel biztosan. Igaz, hogy mi nők többfelé is tudunk figyelni egyszerre, és a fekete-fehér közt az árnyalatokat is képesek vagyunk megkülönböztetni, azonban még velünk is előfordul, hogy nem teljesen értjük saját pszichénk folyamatait. Lelkünk mélyén számtalan elfojtott érzés és ki nem mondott gondolat rejtőzik, melyek még misztikusabbá tesznek minket, majd néha történnek olyan ese

Nem gondoltam, hogy ennek a történetnek valaha is nyoma lesz, de muszáj kiírnom magamból. Hátha segít valakinek, vagy legalább elgondolkodtat néhány embert. Hogy nem lett mellrákom? Az egész néhány hónapja kezdődött, amikor munkahelyet váltottam. Jöttek az ilyenkor szokásos orvosi alkalmassági körök: tüdőszűrés és üzemorvosi vizsgálat egy csütörtöki napon. A cég orvosa egy 60 év feletti hölgy volt. Kicsit furcsa volt a kisugárzása (általában jók a megérzéseim), de gon