Fotótörténelem #18 – Carleton Watkins: a legjobb kilátás mögött
Egy karcsú fenyő áll az előtérben. Mögötte a Yosemite-völgy sziklafalai rétegenként távolodnak. A kép közepéhez közel apró vízesés látszik; a sziklákat hatalmas, világos égbolt fogja össze. Először a fát nézzük, aztán a tekintetünk szinte magától halad tovább a völgy mélye felé.
Carleton E. Watkins fényképének címe: Yosemite Valley from the Best General View. A Getty 1866-ra datálja. A cím már önmagában kérdést tesz fel: ki dönti el, melyik kilátás a legjobb? A kamera nem magától választ helyet. A fényképész megmutat valamit, és közben elhagy minden mást.
A fa mint kiindulópont
A fenyő egyetlen erős függőleges vonal a széles, vízszintes hegyvonulatok között. A törzs a kép alsó széléről indul, a lombkorona teteje kívül marad a képkivágáson. Ha eltakarod a fát, rögtön más lesz a kompozíció ritmusa: kevesebb kapaszkodót talál a tekintet.
A Getty műtárgyismertetője szerint Watkins tudatosan komponált így. Yosemite Falls a kép belsejében kicsinek hat, mégis fontos ponttá válik. A távoli részletek olvashatósága a választott helyzet és a képkivágás eredménye.
Miért éppen innen?
A felvétel a Mariposa Trail közelében, a mai Old Inspiration Point magaslatáról nyíló látványt mutatja. A houstoni Museum of Fine Arts hasonló képének ismertetője a völgy fölött közel háromezer láb magasságkülönbséget említ. Innen a távoli sziklaformák és vízesések egyetlen rendezett képbe férnek.
A „legjobb általános kilátás” valójában értelmezés. Watkins azt a pontot kereste, ahonnan az egész völgyet egyértelmű térbeli rendben lehetett megmutatni. A táj valóságos, de a róla kapott benyomás szerkesztett.
Hordozható műterem a hegyek között
Az eredeti mű albumin ezüstkép: tojásfehérjével bevont, ezüstalapú fényérzékeny papírra nagyított pozitív. Üvegnegatív készült hozzá, mégpedig a nedves kollódiumos technikával. Az üveget a helyszínen kellett előkészíteni, exponálni és rövid időn belül előhívni.
A Getty hat öszvérről és megközelítőleg kétezer font felszerelésről ír. A törékeny üveglapokat, vizet, vegyszereket és sötétkamrát mind a hegyekbe kellett juttatni. Már a kamera felállítása előtt rengeteg gyakorlati döntés született arról, mi valósítható meg.
Az 1864-es törvény és az 1866-os kép
Watkins korábbi, 1861-ben készített Yosemite-képei segítettek megismertetni a helyet azokkal, akik sosem jártak ott. A képeknek szerepük volt a táj megőrzéséről kialakuló közbeszédben. Abraham Lincoln 1864. június 30-án írta alá a Yosemite Grantet, amely Yosemite Valley és Mariposa Grove megőrzését célozta.
A most tárgyalt Getty-példány viszont 1866-os. Nem lenne pontos azt állítani, hogy éppen ez a későbbi felvétel idézte elő az 1864-es döntést. A korábbi és a későbbi fényképek ugyanahhoz a hosszabb történethez kapcsolódnak, de a készítési dátumok számítanak.
Kik maradtak a képen kívül?
A völgy a fényképen szinte lakatlannak tűnik. Ettől még volt története és voltak lakói. Az Ahwahneechee és más őslakos közösségek kapcsolata Yosemite területével régebbi, mint a fényképezés megjelenése. A National Park Service az 1851-es fegyveres kitelepítést, falvak és élelemkészletek pusztítását is dokumentálja.
A képkivágás nem magyarázza el ezt a múltat. Az sem bizonyítható belőle, hogy Watkins tudatosan akart volna embereket eltüntetni a történelemből. A fénykép arra jó alkalom, hogy megkérdezzük: mit látunk ténylegesen, és mihez kell történeti forrást keresni?
A felhők külön negatívról érkeztek
A Getty műtárgyleírása szerint a felhőket Watkins második negatívról illesztette az égboltra. Ez nem szemrevételezésből kitalált magyarázat, hanem a műtárgy kutatásából származó információ. A 19. századi tájfénykép is lehetett több lépésből összeállított kép.
A sorozat #15-ös, Gustave Le Gray fényképéről szóló része hasonlóan két negatív kapcsolatával foglalkozott. Itt a technika mellett fontosabb kérdés, hogyan szabja meg a nézőpont azt, amit a tájról megértünk.
A nézőpont megmutat egy lehetséges történetet a helyről. A kereten kívüli világ ettől még létezik.
Mit látunk, amikor visszanézünk?
Érdemes újra követni a kép útvonalát: a fenyőtől a sziklafalakig, a vízesésektől az égboltig. A lépték mindegyik részletnél megváltozik. Watkins olyan tájat tett áttekinthetővé, amely a valóságban sokkal több annál, mint ami belefér egyetlen képbe.
Most tedd mellé az évszámot, a képkészítés munkáját, a természetvédelmi döntést és az őslakos közösségek történetét. A kompozíció pontosabbá válik számunkra anélkül, hogy kevésbé szépnek kellene látnunk.
Források és képfelhasználás
Carleton E. Watkins: Yosemite Valley from the Best General View, 1866. Albumin ezüstkép, The J. Paul Getty Museum, 85.XM.11.3. A Metropolitan Museum egy másik példányt körülbelül 1865-re datál, ezért itt a felhasznált Getty-példány évszámát alkalmazzuk.
A felhasznált eredeti fénykép a Getty Open Content programja és a Wikimedia Commons Public Domain Mark jelölése szerint szabadon felhasználható. A reprodukciót nem színeztük vagy módosítottuk; a források a következő hivatkozásokon olvashatók.